A Noran Libro Kiadó újdonságai a Könyvhéten

Barlog Károly

E/

Barlog Károly zenés monológjai különféle zeneszámok keltette hangulatokat jelenítenek meg, de az olvasónak nem kell ismernie az előadókat és dalokat ahhoz, hogy magával ragadja a szövegek atomszférája, és belefeledkezzen a magányos, gyakran kudarcokat megélő elbeszélők történeteibe. Az édeskeserű hangulatot teremtő vágymonológok a mindenki által áhított egymásra találás elé görbe tükröt tartva az idealizált szerelmek fonákjaival szembesítenek.

 

Dienes Lilla

Egyetlen év

Wohl Ellával 1900-ban megfordul a világ. Kísérlete, hogy megmentse azokat, akiket szeret, erőpróbába csap át. A tét  négy egymásba fonódó sors: a tékozló testvéré, a fényes karrierért mindent odadobó baráté, a gátlástalan özvegyé, és – akarva-akaratlan – Elláé is. A kérdés csak az, hogy kinek milyen árat kell fizetnie az útért, amelyen elindul. Mert a világon semmi sincs ingyen. A történet során felelevenedik az egyszervolt pesti utcák ibolyaillata, a párizsi világkiállítás bizarr embermúzeuma, a pletykák és a bosszúvágy mérgező íze, az élni, szeretni és tetszeni akarás, és egy világ, ahol az álmokból valóság, a valóságból pedig ismét álom lesz.

 

Horváth Péter

Bábel – Kivezetés a szépirodalomból

„Előszeretettel formálunk véleményt olyan dolgokról, amiket nem ismerünk igazán. Nemigen tudjuk, hogy valójában hogyan „… élnek dolgozók itt, költők is bűntelen / és csecsszopók, akikben megnő az értelem…” – ahogyan Radnóti Miklós írta. Véleményformáló környezetünket sok minden meghatározza, beszűkíti. Nekem szerencsém van, játékos természetemnek hála. Szeretek ultizni és pingpongozni. Játékostársaim a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből szegődtek mellém, pontosabban: én kéredzkedtem hozzájuk. Róluk mesélek ebben a könyvben, az ő portréjukat igyekszem megrajzolni javarészt az ő szavaikkal. Bár az őszinteség nem esztétikai kategória, erősen bízom benne, hogy életvallomásaik megismerése olvasóim hasznára lesz.”

 

Péter I. Zoltán

Ady – Az Értől az Oceánig

Korábban ilyen igényű Ady-életrajz még nem született. A kiadvány a költő életének három nagy állomása (Nagyvárad, Párizs, Budapest) szerint tagolódik három kötetre.

 

Polcz Alaine – Bitó László

Az utolsó mérföld (második, bővített kiadás)

„Ennek a Polcz Alaine-nel folytatott beszélgetéseimből készült, először 2007-ben megjelent könyvnek a sikere nyomán már 2012-ben elkezdtem gondolkozni egy olyan, utószóval bővített második kiadáson, amely beszámolna arról, mi minden történt Alaine halála óta a jobb életvég elérése érdekében. Nyugaton, ahol sok minden megvalósult abból, amiről beszélgettünk, illetve itthon, ahol jószerével semmi. Ám be kellett látnom, hogy pusztán a kérdésfelvetés is messze túlmenne egy utószó szokványos keretein. Így ezekkel a kérdésekkel a Boldogabb élet – jó halál című könyvem második, bővített kiadásában foglalkoztam, amely 2014-ben jelent meg. Ennek az új, beszélgetéseinknek az eredeti hangfelvételei alapján bővített kiadásnak a végén található Visszatekintésben inkább csak azzal foglalkozom, amit Alaine feladatként rám hagyott; még utolsó hónapjaiban sikerült belefognunk annak a kórházi hospice-osztálynak a megvalósításába, amelyről ő is álmodozott. A könyvnek ez a fejezete, képekkel is alátámasztva, főleg azt a célt szolgálja, hogy közelebb hozza ezt a mindig támogatásra, bővítésre szoruló intézményrendszert a potenciális támogatókhoz. És segítsen eloszlatni azoknak a félelmét, akik a kíméletes, méltóságteljes távozás érdekében rászorulnak a hospice-gondozásra, és a szeretteikét is, akik talán el sem tudják képzelni, milyen barátságos lehet egy ilyen életből kisegítő intézmény.”

 

Varsányi Gyula

Franzstadti történetek

„Párommal és a gyerekekkel együtt körbelaktuk a fővárost. Végül a Ferencvárosban kötöttünk ki, ahol korábban apai nagyanyám lakott, és én sokszor meglátogattam. Úgy érzem, itt végre otthonra leltem. Sokszínű világ, valamikor – a malmok, a vágóhíd, a vásárcsarnok révén – Budapest »gyomra« volt. A városrész múltja és jelene egyaránt ösztönzött, hogy valóságos vagy képzelt történeteket firkáljak a hely karakterét formáló eseményekről, emberekről.”

 

Végel László

Temetetlen múltunk – Önéletrajzi regény

A Temetetlen múltunk három nemzedék hiánytörténetét felölelő önéletrajzi regény. Egy vidéki, kisebbségi, plebejusi világba vezet, ahol a családtörténet inkább a temetetlen, vagyis elsikkasztott, elrabolt múltról szól, és amelyben minden egyes nemzedék története megszakad. A szereplők valójában a történelem migránsai. Az első nemzedék a nagyapáké, a 19. század végén születetteké, akiknek történetét Trianon egyszerűen kettészeli. Nem csupán államot cseréltek, hanem másféle kultúrába, nyelvbe, hatalmi ethoszba kényszerültek, így elsőnek vesztették el múltjukat, hiszen 1918 után lehetetlen volt az előző korszak tapasztalatait átadni a gyerekeiknek, szinte velük együtt tanultak egy új világban tájékozódni. Végel János a századelőn érkezik meg Mélykútról Szenttamásra. A német származású bevándorló család már Mélykúton elmagyarosodott, ez a folyamat Szenttamáson a többségi szerb közösségben lezárult. A másik nagyapa, Paksi Mihály tősgyökeres szenttamási, néhány nemzedékkel előbb érkezett a városkába. Mindkét nagyapa a Monarchia gyermeke, ünnepelték a háború kitörését az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében szolgáltak, 1918 után pedig új államban kezdtek új életet. Az első kisebbségi nemzedék múltja temetetlen maradt.

 

Vörös István

A szabadság első éjszakája

Míg Vörös István korábbi regénye, a Thomas Mann kabátja fejezetei novellaként is működtek, új novellafüzére – akárcsak Milan Kundera nem egy novelláskönyve – regényként is olvasható. Ahogy a cseh írót, úgy Vöröst sem egyszerűen a cselekmény szervezőereje érdekli, inkább motívumok, gondolatok kapcsolják regényszerűvé a könyvet. Bemutatja a jelenkori Budapestet és a korajövőkori agglomerációt, a városon és társadalmon kívül maradtak világát az állástalan tanító sorsától a frissen utcára került férfi első szabad(téri) éjszakájáig, majd alapélelmiszerekről szóló történetek következnek, hogy a könyv végén egyre szélesebbre nyíljon az idő-olló, s koraújkori és jelenkori bevándorlók sorsával épp úgy szembesülnünk kelljen, mint a pincérnőével, aki Prágában egy este Hruscsovnak szolgál föl, sőt táncra is kerekednek. Vörös derűs és tragikus novellái Hrabal vidám árnyékával és az olvasókkal járnak táncot.

 


“»Közép-Európa számára tehát adva van a reintegráció lehetősége, hiszen ugyanaz a civilizációs égbolt borul föléje, mint a Nyugat fölé« – írja Grendel Lajos, majd így folytatja: »A közép-európai polgár küldetésének tartalma az, hogy a térség reintegrációját sikeresen menedzselje. Sarkítva: a közép-európai polgár küldetése az, hogy felszámolja Közép-Európát, az átmenetiségnek, az etnikai konfliktusoknak, a tekintélyuralmi beidegződöttségeknek a régióját.«
Ebben az értelemben a Noran Libro Kiadó a polgári értelmiség legjobb hagyományait képviseli. Programjában ugyan hangsúlyos a szépirodalmi és klasszikus filozófiai kínálat, de a közéleti kérdésektől sem fordul el.”

(Erdős Zoltán)

A Noran Libro Kiadó 2009. szeptember elseje óta a Kossuth Kiadói Csoport tagja.