Szerzőink

2018-ban megjelent könyveink szerzői

Ágh Attila politológus és filozófus, professzor emeritus és az MTA doktora. Az ELTE és a Nancy Egyetem diplomája után dolgozott a Filozófiai Intézetben és a Külügyi Intézetben, majd tanszékvezetőként a Corvinus Egyetem Politikatudományi Tanszékén. Tucatnyi egyetemen volt vendégprofesszor Dar es-Salaamtól és Delhitől kezdve Los Angelesig és Aarhusig. Fő kutatási területe a komparatív politikaelmélet, különös tekintettel Kelet-Közép-Európa uniós integrációjára és demokratizálására. A Together for Europe Intézet vezetőjeként számos nagy uniós projektben vett részt. Húsz angol nyelvű kötetet szerkesztett, és rendszeresen publikál a nemzetközi folyóiratokban. Angolul három, magyarul 15 könyve jelent meg.

Almási Miklós (professor emeritus, ELTE BTK Művészetelméleti Intézet). Legutóbb megjelent könyvei: Kis Hegel-könyv. Athenaeum Kiadó, 2005; Hová tűnt az a rengeteg pénz? Válságkönyv. Athenaeum Kiadó, 2009; A szerelem lehetetlensége. Kalligram Kiadó, 2012; Bevezetés a 21. századba. Kalligram Kiadó, 2015.

Azzopardi, Clare  (1977) máltai irodalmat tanít a máltai egyetemen, szerkesztőként is dolgozik a Merlin könyvkiadónál, irodalmi fesztiválok szervezésében, nemzetközi irodalmi programokban vesz részt. A Literature Across Frontiers európai irodalmi projektje keretében a Ten New Voices from Europe egyikének választották. Több gyerekeknek és kamaszoknak szóló könyvet is írt felnőtteknek szóló prózakötetei mellett. Ebből a magyarul Pár női név címen megjelenő könyvéből angol, horvát, román, szlovén és olasz fordítás is készült.

Bolgár György több mint 25 éve vezeti a Beszéljük meg!, illetve a Megbeszéljük című betelefonálós rádióműsorát, az előbbit a Magyar Rádióban, az utóbbit a Klubrádióban. 1979-től tíz évig az Élet és Irodalomban, valamint az Új Tükörben jelentek meg cikkei, 1992-től rendszeresen publikált a Magyar Hírlapban, majd a Népszavában, 2009 óta pedig hetenként ír a 168 Óra című hetilapba. 1974-ben jelent meg első verseskötete, amelyet aztán további verseskönyvek, novellák és regények, sőt drámák követtek, de írt riportkönyvet a világ egyik legfontosabb lapjáról, a The New York Timesról és körképet a világhírű magyarokról is.

Borgos Anna pszichológus, nőtörténész, az MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének munka¬társa. Huszadik század eleji, elsősorban az irodalomhoz és a pszichoanalízishez kapcsolódó értelmiségi nők élettörténetét kutatja. Érdeklődési körébe tartozik a szexuális kisebbségek helyzete és története is, társ¬szerkesztője a Labrisz-könyvek sorozatnak. Az Imágó Budapest pszichoanalitikus folyóirat főszerkesztője.

Féja Géza 1900. december 19-én született a Léva fölötti Szentjánospusztán. Középiskoláit a lévai piarista Főgimnáziumban végezte. 1920-tól a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–német szakára járt. 1924-től polgári iskolai tanár, előbb Esztergom-Táborban, majd 1933-tól Pesterzsébeten. Bajcsy-Zsilinszky Endre köréhez tartozott. 1939-től, mivel Viharsarok című könyve miatt állásából felfüggesztették, zömében írói, publicisztikai munkásságából él. 1945 tavaszától 1956 novemberéig Békéscsabán könyvtáros, publicisztikai, írói, falukutatói munkássága újraindul. 1978. augusztus 14-én hunyt el Budán.

György István (1912-1977) megjárta Ukrajnát, majd a hírhedt bori rézbányákat, a visszavonulást, s azt a pusztítást, amelyet a már vereségre ítélt német és magyar sereg végzett az ország nyugati határáig és a tovább hajtott halálmenetekben.

Horváth Péter József Attila-díjas író, a Szabad Művészetek Doktora. Tucatnyi regénye, elbeszéléskötete jelent meg. Írt sikeres színdarabokat, hangjátékokat, filmeket, musical szövegkönyveket és dalszövegeket. Színészmesterséget, drámaírást tanít. Szegeden él. 64 éves. A Noran Libro Kiadónál megjelent művei: Bogárvérrel (2011), Dzsorden (2012), A képíró (2013), Kedves Isten (2014), Öl – Egy sorozatgyilkos vallomásai (2015), Szerelem első vérig (2015).

Høyer, Ida norvég írónő 1981-ben született, dán és egyiptomi felmenőkkel rendelkezik, Norvégia északi részén, Lofotenben, illetve Oslóban nőtt fel. Szociológiai tanulmányokat folytatott, dolgozott egy ruhaüzletben is, jelenleg szabadfoglalkozású író, Oslomarkában, az Oslo környéki erdős vidéken él. Bekerült a tíz legjobb fiatal norvég író közé, és 2014-ben megkapta a fiatal tehetségeknek ítélt állami Bjørnson-ösztöndíjat. Eddig öt könyve jelent meg, a harmadikkal 2015-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. Lefordították spanyolra, készül a dán, a szerb és a bolgár, az albán és a macedón kiadása.

Ioannou, Maria ciprusi írónő 1982-ben született Limassolban. Nagy-Britanniában tanult angol irodalmat, a londoni King’s College-ben szerzett mesterfokozatot 20. századi irodalmi tanulmányokból. Első prózakötetével elnyerte a legjobb pályakezdőnek ítélt ciprusi állami irodalmi díjat. Részt vett az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon és a Kikinda Short kisprózafesztiválon. Katlan című prózakötete 2015-ben jelent meg. A mediterrán írószövetség alapító tagja, az ő kezdeményezésére rendezik meg évente a Sardam alternatív és multimediális irodalmi fesztivált Cipruson.

Khider, Abbas (1973) német-iraki író, jelenleg Berlinben él. A Szaddam Husszein rezsimje ellen kifejtett politikai tevékenysége miatt 19 éves kora óta összesen 11 alkalommal tartóztatták le. 1993 és 1995 között egy iraki börtönben többször megkínozták, 1996-tól különböző közel-keleti országokban, például Jordániában és Líbiában élt. Khider 2000-ben Németországban szerzett menedékjogot, Münchenben és Potsdamban irodalmat és filozófiát tanult. 2007-ben német állampolgárságot kapott. A német társadalom tagjaként tekint magára, úgy látja, hogy a német társadalom problémái az ő problémái is, választott hazáját ugyanakkor kritikusan szemléli. Negyedik regénye, A pofon a korábbi művektől eltérően nem a zsarnoki rendszerek kritikáját adja, hanem a németországi demokrácia visszásságaira irányítja a figyelmet. A szerzőnek ez az első magyarul megjelent kötete.

Kiss Ambrus politológus, a Policy Agenda elemzőintézet egyik vezetője, korábban a központi államigazgatás több területén dolgozott vezetőként. Az elmúlt években több, a kormányzati munkát elemző, értékelő könyv szerkesztője volt. 2016-óta az Új Egyenlőség társadalmi elméleti magazin szerkesztője, 2017-ben jelent meg legutóbbi könyve Nem kell nemzeti minimum címmel. Főbb kutatási területe: társadalompolitikai folyamatok, szakszervezeti mozgalmak, a munka világának intézményrendszere.

Kósa András Móron született 1975-ben, Székesfehérváron nőtt fel. Felsőfokú tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem magyar, esztétika és európai uniós szakértő szakjain, valamint a Budapesti Gazdasági Egyetem nemzetközi kapcsolatok angol nyelvű képzésén folytatta. Szakdolgozatát a kelet-ukrajnai konfliktusról és a közép-európai térség orosz hatalmi törekvéseiről írta. A Sussex University European Institute ösztöndíjasa is volt.

Kovács Ágnes (1956) művészettörténész, 1995-től 2015-ig az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének adjunktusa. Több évtizede a 19–20. századi magyar–bajor művészeti kapcsolatokkal, főként Münchennek mint művészeti központnak a szerepével foglalkozik. Ez a kötet is jórészt Münchenben íródott, ahol a szerző egy 2012-ben elnyert DAAD-ösztöndíj keretében végzett kutatásokat.

Lungu, Dan (1969) az egyik legsikeresebb és legtöbb idegen nyelvre fordított kortárs román író. Regényei és novellái francia, német, olasz, spanyol, lengyel, szlovén, magyar, horvát, bolgár, görög, macedón és török nyelven is megjelentek. Szociológiai érdeklődése és szociális érzékenysége meghatározó szerepet játszik írásművészetében. A két világháború közötti román irodalmi hagyományok folytatója. Regényeiben és novelláiban a román kisemberek, a kommunista diktatúrát követő rendszerváltás kárvallottjainak útkereséseit, csalódásait és reményeit ábrázolja közvetlen, személyes, plasztikusan színes nyelven – sok humorral és empátiával. 2014 óta Romániában több kiadást is megért regénye, A kislány, aki Istent játszott a szerző negyedik magyar nyelven megjelent kötete. Magyarul a következő könyvei olvashatók még: Egy komcsi nyanya vagyok!, Hogyan felejtsünk el egy nőt, Tyúkok a mennyben. Az Egy komcsi nyanya vagyok! című regényéből készült monodrámát Csoma Judit feldolgozásában és előadásában a Katona József Színházban évek óta folyamatosan játsszák.

Mellár Tamás közgazdász, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Karán végzett, majd ugyanitt kezdte egyetemi oktatói pályáját is. A rendszerváltozás előtt vendégkutató volt az amerikai Princeton Universityn. A rendszerváltozás után kormány-főtanácsadóként segítette az első szabadon választott kormány, az Antall-kabinet munkáját. Ezt követően a Budapesti Corvinus Egyetemen oktatott egyetemi tanárként. 1998 és 2003 között a Központi Statisztikai Hivatal elnöki posztját töltötte be. 2008-tól ismét a Pécsett tanít, elsősorban a mester- és doktori képzésben vesz rész. Kutatási területe a makro-gazdaságpolitika, a heterodox közgazdaság-tudomány és az elmaradottság–modernizáció. Tudományos publikációinak száma meghaladja a 150-et. Számos tudományos testület tagja, 2007-től az MTA doktora. Munkáját több alkalommal ismerték el tudományos kitüntetésekkel.

Pressburger, Giorgio (Budapest, 1937 – Trieszt, 2007) magyar származású, olaszul író elbeszélő, színházi szerző, esszéista és filmrendező. 1956-ban menekült Olaszországba ikertestvérével, Nicolával. Rómában és Triesztben élt. 1998 és 2002 között a budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatója volt. Magyarországon és Olaszországban szenvedélyes kultúrateremtő- és szervező munkásságával szerzett hírnevet és elismerést magának. Magyar nyelven is olvashatók fivérével közösen írt elbeszélései, a Nyolcadik kerületi történetek és A zöld elefánt. A Trieszti történetek az utolsó novelláskötete, mellyel visszatért a számára kedves kispróza műfajához.

Rátai János 1944-ben született Rátai Dénes és Erdélyi Olga nyolcadik gyermekeként. Gyerekszobájának a bugaci tanyavilág homokbuckáit, a háború utáni lágymányosi grundot, a külső hetedik kerületi Csikágó utcáit, életművének négy gyermek felnevelését tekinti. Önellátó kenyérkeresővé tizennégyéves korában vált, lovászgyerekként, az akkori Lósport Vállalatnál; volt ügetőhajtó, szakíró a Pesti Turfnál, munkatárs a több mint egymillió példányban megjelenő Rádió- és Televízióújságnál, dramaturg és szerkesztő a Magyar Televíziónál. Rádiós és televíziós munkáját többször nívódíjjal, fesztiváldíjjal jutalmazták. Idők során lótenyésztő szakmunkás és érettségi bizonyítványa mellé újságíró, valamint magyar nyelv- és irodalomtanári diplomát szerzett. Költőként Amnézia című, makáma formában írt terjedelmes teremtésmítoszát jegyzi első helyen, de kalandvágyból, egy nagylemez erejéig írt dalszövegeket is az Apostol együttesnek. Ars poeticája: első az élet, s csak aztán az ő tükrözése. Ebben a szellemiségben fogant eddig megjelent két kötete, A szellem kalandjai és A kannibalizmus kultúrtörténete, csakúgy, mint a legújabb esszékötete, Az almafa törvénye is. Mindhárom könyv hátterében – más- és máshonnan közelítve – az öntudat–önismeret–önbecsülés szentháromságának kérdése áll, vagyis hogy mi mindent kell újragondolnunk kultúránkban, visszamenve akár a kezdetekig, ha nem akarjuk felelőtlenül szőnyeg alá seperni a mindannyiunkra érvényes alaptörvényt: az élet él, és élni akar.

Sausic (Schauschitz) Attila 1952-ben született Budapesten. 1983-ban Nyugat-Berlinbe disszidált családjával, jelenleg is Berlinben él. Újságíróként először a Szabad Európa Rádiót, majd a Magyar Narancsot tudósította. Számos írása jelent meg az Élet és Irodalomban, köztük néhány az itt közreadott tanulmányokból is. Könyvei: Berlin utcáin (Kalligram, 2009), Der Detektiv (epubli, 2013), Berliner Miniaturen (epubli, 2014).

Schutti, Carolina Innsbruckban született 1976-ban. Germanisztikát és angol–amerikai filológiát tanult az egyetemen, képzett koncertgitáros és énekes. Elias Canettiről írta a doktori disszertációját, néhány évig tanított, nyelvi lektor volt a firenzei egyetemen, esszéket, irodalomkritikákat közölt irodalmi folyóiratokban, a „Társadalom és emlékezet” témáját kutatta. Költészeti és kortárs irodalmi szemináriumokat és előadásokat tart, irodalmi eseményeket és interdiszciplináris projekteket szervez. 2010-ben jelent meg első könyve Akit visznek, annak nem kell cipő címen. Az Európai Irodalmi Díját elnyerő második kötete, a Mezítláb a selymes fűben után jelent meg A baglyok hangtalanul repülnek című kisregénye, 2018 februárjában pedig Idegláz című verseskötete. Hangjátékokat is ír, EU irodalmi díjas könyvéből albán, bolgár, horvát, francia, macedón, lett és szerb fordítás is készül.

Szabó Illés volt rakodómunkás, ejtőernyős kommandós, tanár, labdarúgóedző. Újságíróként beutazta a világot, riportokat írt többek között focivébékről, a román és a koszovói forradalomról, egy dél-afrikai sortűzről, az Öbölháborúról, Vlagyivosztokról, a zárt városról, az albán diktatúráról, Fidel Castro beszédéről Havannából, Kínáról, Thaiföldről, Vietnamról, Mexikóról, az USA-ról. Sikeres regényei: Ordaskölykök, A tizedik hónap, Csillagkő, Mária gyűrűje, Telitalálat, A Tarot regénye, A Csövesek nem horkolnak, Égből kapott, Jelentések könyve. Színpadi szerzőként és forgatókönyvíróként is ismert. Több tévésorozatban (Kisváros, Öregberény, Az öt zsaru) szintén forgatókönyvíróként dolgozott. Filmrendezőként is több alkalommal bemutatkozott. Több hazai és nemzetközi díja van, a Filmakadémia tagja.

Szunyogh Szabolcs 1950-ben született Budapesten. Tanárként végzett, de elsősorban újságíróként, lapszerkesztőként, rádiósként dolgozott. Megkapta a Magyar Rádió Nívódíját (1988), a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét (2004), a Táncsics-díjat (2008), a Radnóti-díjat (2015) és a Várhegyi György-díjat (2016).

Tóth Zoltán: “1989 nyarán kirúgtak a Belügyminisztériumból, ahol választási főosztályvezető-helyettesi munkakörben dolgoztam. Az értesítés informálisan jött, és megrázott. 1977 óta dolgoztam a közigazgatásban, és ilyen még nem fordult elő velem. 37 évesen miből tartom majd el a családomat? A fiam négy-, a lányom hároméves volt. Akit a rendszerváltás történelmi korszakában kirúgtak, az sok jóra nem számíthatott. Váratlan sugallatra fel¬lapoztam a budapesti telefonkönyvet, és megtaláltam a Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskolája telefonszámát és címét. A telefonban a portás azt mondta, hogy náluk szakácsokat képeznek! Kora délután értem az iskolába, az igazgató urat nagyon érdekelte, ki vagyok és mit akarok. Elkérte a személyi igazolványomat, nem akarta elhinni, hogy jogászdoktorként, a Belügyminisztérium egyik vezető tisztviselőjeként szakácstanfolyamra szeretnék beiratkozni. Megkönnyebbülten fedezte fel, hogy harminchét éves vagyok, és közölte: ,,Nem tudok segíteni, mert csak harmincéves korig van felvételi nálunk!” Leforrázva kullogtam haza.”

 

Korábban megjelent könyveink szerzői

 

Fejlesztés alatt.